Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században

Akroníma: NKFP06B2-labour01 Finanszírozó: NKTH Jedlik Ányos Program Futamidő: 2006-2009

A magyar gazdaság versenyképességét, fiskális stabilitását, a társadalom kohézióját súlyosan fenyegeti az a tudáshiány, melynek létezésére kétséget kizáróan rámutattak a felnőtt népesség illetve a tanulók körében a kilencvenes évek vége óta végrehajtott képességvizsgálatok. Az érettségivel nem rendelkezők munkaereje a rendszerváltást követően leértékelődött, a csak általános iskolát végzettek foglalkoztatási aránya példátlanul alacsony, a szakmunkásképzőt végzetteké pedig csak azért maradhatott viszonylag magas, mert közülük sokan fogadtak el képzettséget nem igénylő munkát az általános iskolát végzettek bérszintjén, a foglalkozások nagy részében teljesen elveszítve a tanoncrendszerű szakképzésben folytatott tanulmányaik kereseti hozamát.

Az iskolázottság szerinti tudáskülönbségek a fiatal felnőttek körében az átlagosnál is nagyobbak. Ez a tény, és még inkább az iskolásokra vonatkozó adatfelvételek eredményei világosan jelzik, hogy a probléma nem oldódik meg automatikusan, a gyengén képzett népesség elöregedésével. Fiataljaink nem tanulnak meg olyan szinten olvasni, amely a napi információ-feldolgozáshoz, az elmélyültebb tanulmányokhoz szükséges. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy olvasás-szövegértés tekintetében a rangsor alsó negyedében vagyunk. Az alkalmazható matematikai és természettudományi tudás, valamint a problémamegoldás tekintetében tanulóink legfeljebb közepes szintet érnek el. Magyarországon kiemelkedően nagy az iskolák színvonala közötti különbség. Azok közé az országok közé tartozunk, ahol a tanulási teljesítményeket a legerősebben meghatározza a család társadalmi-gazdasági státusa. Másként fogalmazva: az iskola nagyon keveset tesz hozzá az otthonról hozott műveltséghez. Mindezek együttes hatásaként továbbra is nagyon sok tanuló hagyja el az iskolát az alapvető készségek megszerzése nélkül, jelentős társadalmi rétegek szakadnak le és veszítik el a gazdasági-kulturális folyamatokba való bekapcsolódás lehetőségét.

Kutatásunk az eddiginél alaposabb, nemzetközi összehasonlításon alapuló helyzetleírás mellett a tudás "termelésének" és piaci értékesülésének legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. A tervezett projekt célja, hogy megértsük azokat a legfontosabb erőket, melyek fenntartják az előzőekben röviden vázolt helyzetet Magyarországon. A probléma jellegének megfelelően a kutatócsoport a munkagazdaságtan, az oktatásgazdaságtan és a neveléstudomány művelőiből áll.

1. részbeszámoló 2006. december - 2007. szeptember
 2. részbeszámoló 2007. szeptember - 2008. október
 3. részbeszámoló 2008. november - 2009. december

 Záróbeszámoló

 A kutatás zárókötete:
Fazekas K. (szerk.): Oktatás és foglalkoztatás
Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2009. 160 p. (KTI Könyvek; 12.)

1. Iskolázottság, iskolai tudás és foglalkoztatási esélyek Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban

Témavezető: Köllő János (KTI)
Résztvevők: Bálint Mónika (KTI), Bajnai Blanka (KTI), Cseres-Gergely Zsombor (KTI), Németh Nándor (KTI), Szabó Zsuzsanna (KTI)

Milyen mértékben függ össze a csak általános iskolát végzettek példátlan mértékű kiszorulása a munkaerőpiacról a "képzetlen" népesség alacsony tudásszintjével. Milyen (további) tényezők eredményeznek rendkívül alacsony álláskeresési intenzitást e társadalmi rétegben egyes volt szocialista országokban, köztük Magyarországon?

Köllő János: Kiszorulás az olvasás- és írásigényes munkahelyekről

Köllő János: Miért nem keresnek állást a magyar munkanélküliek? Hipotézisek az Európai Munkaerőfelvétel adatai alapján

Cseres-Gergely Zsombor, Hámori Szilvia: Az iskolázottság és a foglalkoztatás kapcsolata az 1999-től – 2005-ig terjedő időszakban, nemzetközi összehasonlításban

2. A magyar közoktatás válsága - Diagnózis és terápiák

Témavezető: Kertesi Gábor (KTI)
Részt vevő: Csapó Benő (SZTE)

Hol helyezkedik el a magyar közoktatás a nemzetközi mezőnyben, melyek a legfontosabb problémái, és milyen pontokon kellene beavatkozni ahhoz, hogy a magyar iskolarendszer és a vezető országok iskolarendszerének hatékonysága közötti különbségek ne növekedjenek hanem csökkenjenek?

Kertesi Gábor - Csapó Benő: A magyar közoktatás válsága

3. A tanárok kiválasztódása, tanárkereslet, -kínálat és minőség

Témavezető: Varga Júlia (BCE, KTI)
Résztvevők: Hermann Zoltán (KTI), Horn Dániel (BCE)

A tanulói eredményesség egyik legfontosabb meghatározója a tanári munka minősége. A 3. témakör meglévő adatbázisok és új adatfelvételek eredményeinek felhasználásával a tanári munkaerőpiac működését, a munkaerő-piaci változások és a tanári minőség, az önkormányzati finanszírozás és a tanári minőség összefüggéseit vizsgálja, valamint a tanárok települések, iskolák közötti elosztásának hatását a tanulói eredmények egyenlőtlenségére. Hermann Zoltán: Önkormányzatok közötti különbségek a tanárok összetételében és keresetében

Varga Júlia: Tanári szelekció 

Hermann Zoltán: Önkormányzatok közötti különbségek a tanárok összetételében és keresetében

Varga Júlia: A tanárok allokációja és a tanulók szocio-kulturális háttere és tanulói teljesítmények közötti összefüggések 

Hermann Zoltán: Tanárok összetételének elemzése nemzetközi összehasonlításban

4. A tanulók eredményessége és iskolai szegregáció

Témavezető: Kertesi Gábor (KTI)
Résztvevő: Kézdi Gábor (KTI)

Milyen tényezők tartják fenn az iskolai szegregációt? Mi az alapvető oka annak, hogy az általános iskolai tanulók 25 százalékának rendkívül alacsony az iskolai teljesítménye? A 4. témakör kutatása kitüntetetten fontos célja az, hogy számot adjon a hátrányos társadalmi helyzetű és/vagy alacsony iskolai teljesítményű tanulók iskolai szegregációjáról. Az iskolarendszer egészére kiterjedő számításokat készítünk az iskolák közötti és iskolákon belüli szegregáció mértékéről, továbbá megpróbáljuk megbecsülni a szegregáció következményeit a tanulók iskolai teljesítményére. A kutatás longitudinális adatbázisra támaszkodva igyekszik statisztikailag tetten érni az alacsony iskolai teljesítményű (főként hátrányos helyzetű) tanulók általános iskola elvégzése utáni pályafutását és az igen jelentős mértékű (legalább 20 %-os) középiskolai lemorzsolódás társadalmi okait.

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor: A társadalmi háttér és képességek szerinti iskolai és osztályszintű szegregáció mértéke Magyarországon és a szegregáció következményei a tanulói teljesítményekre 

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor: Családi hátrányok és az iskolaminőség hatása a tanulói teljesítményekre 

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor:  A családi hátrányok, az iskolaminőség, a szegregáció és a képességek szerepe a roma és nem roma tanulók tanulmányi eredményességére és a középiskolai lemorzsolódására.

5. A magyar iskolarendszer által közvetített tudás értéke a felmérések tükrében

Témavezető: Csapó Benő (SZTE)
Résztvevők: Molnár Gyöngyvér (SZTE), Molnár Éva (SZTE)

A nemzetközi felmérések nagy része a tantárgyi tartalmakhoz kötődik, továbbá csak meghatározott életkorokra terjed ki. Az 5. témakörben tervezett vizsgálatok a tudás mélyebb rétegeit mérik fel, készségeket, képességeket vizsgálnak, és széles életkori sávot fognak át. Ezeknek az eredményeknek az átfogó szintézise, az iskolarendszer által kibocsátott tudás részletes, egységes keretekbe foglalt leírása, a kognitív és affektív outputok, továbbá a tanulói és intézményi szintű elemzések egységben kezelése mind magyar, mind nemzetközi téren alapvető újdonságnak számít.

Mérlegen a magyar iskola (szerk. Csapó Benő)
(könyvkézirat kiadás alatt)
Tartalom