Az agrárgazdaságtani és a vidékfejlesztési kutatások főáramát megcélzó kutatások öt fő téma körül csoporosulnak. (a) Az agrárkereskedelem vizsgálata a legújabb elméleti fejlemények és módszertani eszközök felhasználásával elsősorban a Magyarország szempontjából alapvető fontosságú Európai Unió mezőgazdasági kereskedelmének kutatására koncentrál. (b) A kilencvenes évek végén megindult nemzetközi kutatási irányzathoz kapcsolódik a mezőgazdasági koordinációs mechanizmusok vizsgálata, amely a magyar mezőgazdaság horizontális és vertikális rendszerének működési mechanizmusait kívánja feltárni. (c) A mezőgazdasági árak elemzése régóta központi témája az agrárgazdaságtan főáramának. A kutatás egyrészt a kereskedelmi árrést és az ártranszmissziót vizsgálja a hazai mezőgazdaság különböző részpiacain. A kutatás másik iránya azt vizsgálja, hogy miként integrálódnak a térben elkülönült piacok. (d) A makroökonómiai változások és a mezőgazdaság viszonyának elemzése egyrészt a különböző makrováltozók (infláció, pénzmennyiség, kamatláb, árfolyam) és a mezőgazdasági árak, másrészt az utóbbiak és az ipari árak viszonyának kérdékörében folyik. (e) A vidékfejlesztés tematikáját a területen belül elsősorban az EU vidékpolitikáját jellemző "LEADER módszer" értékelése, a magyar integrált vidékfejlesztési intézményhálózat kiépülésének nyomon követése, nemzetközi összehasonlításokból szerzett tapasztalatok hasznosítása alkotja.

Az általános kutatási cél a globalizáció sajátosságainak, az európai és hazai gazdasági fejlődésre kifejtett hatásainak elemzése, amely segítséget nyújthat a kutatók, politikusok, és általában a döntéshozók eligazodásához. További kutatási cél az EU-integráció kritikus kérdéseinek elméleti vizsgálata és az EU kínálta lehetőségek konkrét gyakorlati hasznosításának feltérképezése. A tematika része a kevésbé fejlett - így a volt központi tervezésű - gazdaságok fejlődésének összehasonlító elemzése, elsősorban annak kutatása, hogy milyen módszerekkel lehet az elmaradott és örökölt struktúrákat - nagyobb társadalmi és gazdasági megrázkódtatások nélkül - átalakítani, és e gazdaságokat a fejlett piacgazdaságokhoz felzárkóztatni.

Az MTA Lendület programjának keretében létrehozott csoport kutatásának célja bizonyos játékelméleti problémák megértése, modellezése, megoldása. A kutatások középpontjában olyan kooperatív játékok állnak, ahol a játékosok kölcsönhatása externáliákkal jár, azaz a kölcsönhatásban közvetlenül részt nem vevő harmadik felekre is hat. A partíciós függvény alakban megadott játékokban a harmadik fél egy tetszőleges másik játékos lehet, míg dinamikus kooperatív játékokban akár a cselekvők későbbi énje is. Az elméleti eredmények mellett cél a gyakorlati alkalmazásuk is, ezek közül a hatalmi indexek és a párosítási modellek alkalmazásai különösen hangsúlyosak.

A jelenleg futó és tervezett új kutatások a közszolgáltatások és finanszírozásuk, a közpolitikák és a piacok összefüggéseit, a kormányzati szintek és a gazdasági szereplők, valamint a társadalmi partnerek viszonyát kívánják feltárni, olyan hagyományos és mai, közgazdasági és azon túlnyúló megközelítések segítségével, mint például a fiskális föderalizmus, az új gazdaságföldrajz, a klasszikus ipari viszonyok, az alkuelméletek vagy a medián-szavazó teoréma.

A kutatási tevékenység célja a makrogazdaságtan és a növekedés összefüggéseinek vizsgálata. A megközelítéseket a gazdaság szereplőinek megkülönböztetése és a viselkedésükre vonatkozó heterogenitási feltevések jellemzik. A vizsgálandó szempontok között a makropolitikák (monetáris, fiskális stb.) és az egyes szakpolitikák kialakulása, egymásra gyakorolt hatása is szerepel.

A Intézetben zajló munkatudományi kutatások alapvetően a magyarországi, illetve közép-kelet európai munkaerőpiaci folyamatok (foglalkoztatás, munkanélküliség, béralakulás) megértésére irányulnak, de kiterjednek az oktatás, a rejtett gazdaság, a nyugdíjrendszer és a regionális egyenlőtlenségek területére is. A vizsgálatok között - kisebb súllyal - szerepelnek mikro-ökönometriai, illetve elméleti kutatások is, továbbá ide tartozik a magyar foglalkoztatáspolitika értékelése, valamint más hazai és nemzetközi szakértői feladatok ellátása. Az eredmények disszeminációját önálló, kétnyelvű Working Papers sorozat (Budapest Working Papers on the Labour Market) és a hat éve megjelentetett Munkaerőpiaci Tükör című átfogó munkapiaci évkönyvsorozat szolgálja. A területhez kapcsolódik az Intézet számos harmonizált adatbázist magába foglaló adtbankjának kialakítása és folyamatos fejlesztése.

Az általános cél azon kutatási témák összekapcsolása, amelyek lényeges mértékben hozzájárulhatnak a magyar közoktatás és felsőoktatás átalakításához. A terület elsősorban az elmúlt néhány évben létrejött és a közeljövőben létrejövő nagymintás adatbázisokra támaszkodó, innovatív új oktatásgazdaságtani és oktatáselméleti kutatásokat foglal magában, amelyek segítenek megalapozni a magyar oktatási rendszer küszöbön álló átfogó reformját.

Az általános kutatási cél az egyes piacok, ágazatok, iparágak szerveződésének, a piaci szereplők magatartásának vizsgálata. Az elemzés középpontjában két piaci szereplő áll: a vállalat és a piaccal, ágazattal összefüggő közpolitikát, szakpolitikát megfogalmazó és érvényesítő állam. A kutatások a vállalatok irányításában, finanszírozásában, tulajdonosi viszonyaiban, méretében (horizontális és vertikális összeolvadások és szétválások), tevékenységi körében (innováció, a vállalaton belül, illetve az azon kívül végzett tevékenységek elkülönülése) bekövetkező változások okait próbálják meghatározni. A gazdasági viselkedés mintáit feltárni igyekvő megközelítések között elméleti és empirikus kutatások egyaránt szerepelnek.

Az MTA KTI a fenti tematikán túlmenően alap- és alkalmazott kutatásokat folytat a közgazdaságtudomány és társtudományai számos egyéb, így pl. az elmélettörténet területén. [Feltöltés alatt]