Kapcsolat Honlaptérkép Keresés Belépés Webmail English
A Magyar Tudományos Akadémia központi weboldala
Magyar Tudományos Akadémia kutatási pályázatai
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata

Kutatási területek

Intézeti kutatócsoportok kutatási profiljának rövid ismertetése

Az agrárgazdaságtani és a vidékfejlesztési kutatások főáramát megcélzó kutatások öt fő téma körül csoporosulnak. (a) Az agrárkereskedelem vizsgálata a legújabb elméleti fejlemények és módszertani eszközök felhasználásával elsősorban a Magyarország szempontjából alapvető fontosságú Európai Unió mezőgazdasági kereskedelmének kutatására koncentrál. (b) A kilencvenes évek végén megindult nemzetközi kutatási irányzathoz kapcsolódik a mezőgazdasági koordinációs mechanizmusok vizsgálata, amely a magyar mezőgazdaság horizontális és vertikális rendszerének működési mechanizmusait kívánja feltárni. (c) A mezőgazdasági árak elemzése régóta központi témája az agrárgazdaságtan főáramának. A kutatás egyrészt a kereskedelmi árrést és az ártranszmissziót vizsgálja a hazai mezőgazdaság különböző részpiacain. A kutatás másik iránya azt vizsgálja, hogy miként integrálódnak a térben elkülönült piacok. (d) A makroökonómiai változások és a mezőgazdaság viszonyának elemzése egyrészt a különböző makrováltozók (infláció, pénzmennyiség, kamatláb, árfolyam) és a mezőgazdasági árak, másrészt az utóbbiak és az ipari árak viszonyának kérdékörében folyik. (e) A vidékfejlesztés tematikáját a területen belül elsősorban az EU vidékpolitikáját jellemző "LEADER módszer" értékelése, a magyar integrált vidékfejlesztési intézményhálózat kiépülésének nyomon követése, nemzetközi összehasonlításokból szerzett tapasztalatok hasznosítása alkotja.

A csoport kutatásainak fókuszában a gazdasági és társadalmi hálózatok szerkezetének és működésének vizsgálata áll. A csoport a gazdaságot, a piacokat, iparágakat, vagy területi egységeket mint komplex, dinamikus, fejlődő és tanuló rendszereket vizsgálja, elsősorban a komplex hálózatok elméletének és általában a hálózat-kutatás módszereinek és eredményeinek felhasználásával. Ez a megközelítésmód számos olyan jelenség vizsgálatában igen hasznos, amikor az interakcióban résztvevők döntéseit, viselkedését a beágyazottságuk, a kapcsolataik rendszere és e kapcsolatrendszerek szerkezeti, topológiai és információs jellemzői jelentősen befolyásolják.  A csoport érdeklődési köre kiterjed a hálózatos iparágak „hagyományos” közgazdasági kérdéseire is, mint a hálózati externáliák és piaci folyamatokra gyakorolt hatásuk, vagy a hálózati infrastruktúra közgazdasági kérdései (hozzáférési, összekapcsolási kérdések…).

Az MTA Lendület programjának keretében létrehozott csoport kutatásának célja bizonyos játékelméleti problémák megértése, modellezése, megoldása. A kutatások középpontjában olyan kooperatív játékok állnak, ahol a játékosok kölcsönhatása externáliákkal jár, azaz a kölcsönhatásban közvetlenül részt nem vevő harmadik felekre is hat. A partíciós függvény alakban megadott játékokban a harmadik fél egy tetszőleges másik játékos lehet, míg dinamikus kooperatív játékokban akár a cselekvők későbbi énje is. Az elméleti eredmények mellett cél a gyakorlati alkalmazásuk is, ezek közül a hatalmi indexek és a párosítási modellek alkalmazásai különösen hangsúlyosak.

A Közösségi gazdaságtan és közpolitikai csoport a gazdasági fejlődés mikrogazdasági alapjaival, társadalmi, intézményi hátterével, befolyásolásának eszközeivel és elosztási hatásaival foglal­kozik. Vizsgálja, hogy a gazdasági fejlődés milyen eszközökkel mozdítható előre, az alkal­mazott eszközök milyen hatékonyságúak, és mi a fejlődés hatása a társadalomra nézve. Főbb kutatási részterületei közé tartozik az empirikus fejlődés- és jóléti gazdaságtan, a szubjektív jóllét, az egész­ség, a nyug­díj­rend­szer, a szakpolitikai programok vizsgálata, a helyi kormányzatok pénz­ügyei, gazdálkodása, a magyar­országi korrupció és az állam-mun­ka­vál­la­ló-munkáltató kapcsolat­rendszer.

A kutatási tevékenység célja a makrogazdaságtan és a növekedés összefüggéseinek vizsgálata. A megközelítéseket a gazdaság szereplőinek megkülönböztetése és a viselkedésükre vonatkozó heterogenitási feltevések jellemzik. A vizsgálandó szempontok között a makropolitikák (monetáris, fiskális stb.) és az egyes szakpolitikák kialakulása, egymásra gyakorolt hatása is szerepel.

Párosítási piacok jelen vannak az élet minden területén. Sok esetben - például a diákok iskolákhoz történő allokációjakor - nincsenek pénzkifizetések, a preferenciák és prioritások függvényében alakul ki, hogy ki kivel lesz párosítva. Vannak piacok, ahol az allokáció egy központi koordinátor segítségével megy végbe, a preferenciák alapján egy központosított mechanizmus vezet el egy igazságos, optimális megoldáshoz. Gale és Shapley 1962-ben az egyetemi felvételi problémára kidolgozott eljárása rengeteg helyen került bevezetésre a világban, a hazai középiskolai és felsőoktatási felvételi is ezen alapul. Többfajta tudomány foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, elsősorban matematikusok, számítástudósok, közgazdászok és játékelméleti szakemberek. 2012-es közgazdasági Nobel emlékdíjat Roth és Shapley az ezen a területen elért munkájáért kapta meg. Kutatócsoportunk célja a párosítási piacok tervezésének komplex, multidiszciplináris vizsgálata, és a gyakorlati alkalmazásokban való részvétel.

A csoport kutatásai  alapvetően a magyarországi oktatási rendszer (közoktatás, felsőoktatás, oktatásfinanszírozás) és munkapiaci folyamatok (foglalkoztatás, munkanélküliség, béralakulás) megértésére irányulnak, de kiterjednek az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a regionális egyenlőtlenségek és a rejtett gazdaság területére is. Emellett a csoport tagjai részt vesznek a magyar oktatás- és foglalkoztatáspolitika értékelésében, és hazai, illetve nemzetközi szakértői feladatokat is végeznek. A csoport önálló, kétnyelvű working paper sorozatot ad ki, és 2000 óta megjelenteti a Munkaerőpiaci Tükör című átfogó munkapiaci évkönyvsorozatot is. Alapvetően a csoport erőfeszítéseinek köszönhetően alakult ki az Intézet számos harmonizált adatbázist magába foglaló adatbankja.

Az általános kutatási cél az egyes piacok, ágazatok, iparágak szerveződésének, a piaci szereplők magatartásának vizsgálata. Az elemzés középpontjában két piaci szereplő áll: a vállalat és a piaccal, ágazattal összefüggő közpolitikát, szakpolitikát megfogalmazó és érvényesítő állam. A kutatások a vállalatok irányításában, finanszírozásában, tulajdonosi viszonyaiban, méretében (horizontális és vertikális összeolvadások és szétválások), tevékenységi körében (innováció, a vállalaton belül, illetve az azon kívül végzett tevékenységek elkülönülése) bekövetkező változások okait próbálják meghatározni. A gazdasági viselkedés mintáit feltárni igyekvő megközelítések között elméleti és empirikus kutatások egyaránt szerepelnek.

A kutatócsoport részletesen elemzi majd az egy-egy iparágon belül is tapasztalható és a gazdaság egészére is alapvető hatást gyakorló vállalati sokféleség természetét és okait, és ennek összefüggését a versenyképesség olyan dimenzióival, mint például a termelékenység, az innováció és a növekedés. Ennek érdekében a kutatócsoport olyan adatbázisokat állít össze, amelyek egyszerre tartalmazzák információkat a vállalatok erőforrásairól, stratégiájáról és termelékenységéről és versenyképességének más dimenzióiról. A kutatócsoport részletesen vizsgálja a vállalatok árazási és termelési döntéseit és ezek összefüggését a vállalati dinamikával és versenyképességgel. Ezen felül a csoport elemezi majd a vállalatok környezetének hatását, így a városok és a helyi üzleti környezet szerepét. A kutatás összekapcsolja a vállalati elemzést az iparág vagy a gazdaság egészének viselkedését leíró modellekkel, az innováció és növekedés elemzéséhez.

Az MTA KTI a fenti tematikán túlmenően alap- és alkalmazott kutatásokat folytat a közgazdaságtudomány és társtudományai számos egyéb, így pl. az elmélettörténet területén. [Feltöltés alatt]

Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás: 2017. 02. 24.