Agrárgazdaságtan és vidékfejlesztés

Kutatócsoport-vezető: Fertő Imre

---

Kutatók:

Bakucs Lajos Zoltán  Baráth Lajos Benedek Zsófia Fertő Imre Molnár Adrienn Nemes Gusztáv Szabó G. Gábor 

---

Közreműködők:

Štefan Bojnec Jan Fałkowski Heinrich Hockmann

| Kutatási célok | Projektek | Kutatási tematika | Dokumentumok | További információk |

Az agrárgazdaságtan és vidékfejlesztési kutatócsoport célja, hogy kutatásaink ne csak a hazai szakmai közvélemény számára legyenek elérhetőek, hanem jól illeszkedjenek az agrárgazdaságtan és a vidékfejlesztési kutatások főáramába. A kutatócsoport a következő fontosabb kutatási témákkal foglalkozik.

a. Az agrárkereskedelem vizsgálata
A kutatás a legújabb elméleti fejlemények és módszertani eszközök felhasználásával kívánja elemezni a nemzetközi mezőgazdasági külkereskedelem folyamatait. A kutatás elsősorban a Magyarország szempontjából alapvető fontosságú Európai Unió mezőgazdasági kereskedelmének vizsgálatára koncentrál. A kutatás céljai az alábbiak. Először, részletesen megvizsgáljuk a kormányzati beavatkozások hatását a nemzetközi agrárkereskedelemre. Mennyiben és hogyan térítik el az agrár- és kereskedelempolitikai eszközök a nemzetközi agrárkereskedelmet. Másodszor, arra a kérdésre keressük a választ a gravitációs modell alkalmazásával, hogy milyen tényezők határozzák meg a tagállamok Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmében. Harmadszor, az ágazaton belüli kereskedelem természetét vizsgáljuk meg az Európai Unió országaira az élelmiszer termékek körében. Végezetül, az új kereskedelemelmélet azon hipotézisét teszteljük, hogy az export választéka és minősége hogyan befolyásolja az export teljesítményét az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági kereskedelmét.

b. Koordinációs mechanizmusok a mezőgazdaságban
A kutatási program a kilencvenes évek végén megindult nemzetközi kutatási irányzathoz kapcsolódva, amely az új intézményi közgazdaságtan különböző elemeinek alkalmazásán alapul, a magyar mezőgazdaság horizontális és vertikális rendszerének működési mechanizmusait kívánja feltárni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az élelmiszergazdaság szereplői nem nagyon bíznak meg egymásban, ezért viszonylag ritkák a hosszabb távú szerződéses kapcsolatok. A bizalomhiány másik összetevője, hogy a piaci résztvevők nem bíznak azokban az állami intézményekben sem, amelyeknek a feladata, hogy a szerződéses kötelmeket kikényszerítse a partnerektől. A nemzetközi irodalom már régen felismerte, hogy a szerződések hatékony kikényszerítése lényeges eleme a piaci funkcióinak. Különösen érdekes ez a probléma az átalakuló országokban, mint hazánk, ahol a piaci intézmények számos eleme még csak kialakulóban van. Az EU csatlakozás, a különböző támogatások igénybevétele számos olyan szabályt kényszerít ránk, amely csak jól működő szerződéses rendszerek mellett jelenthetnek előnyöket a hazai élelmiszergazdaság szereplői számára. A fenti problémakört a kutatás több irányból közelíti meg. Egyrészt, a kutatás az egyes koordinációs mecahnizmusok, kiemelten a szövetkezetek, illetve a TÉSZ-ek szektorok közötti (például tej, zöldség-gyümölcs stb.) összehasonlítására koncentrál. Külön kitér arra is, hogy a nemzetközi modellfejlődésben hol helyezhetőek el a magyar termelői szervezetek. Fontos szerepet jut a humánerőforrással, emberi tőkével (elsősorban a bizalommal, hatalommal, motivációval stb.) kapcsolatos vizsgálatoknak, hiszen ezek is lényeges ismérveket jelenítenek meg az egyes (termelői) koordinációs formák életképességét és hatékonyságát illetően.

c. A mezőgazdasági árak elemzése
A mezőgazdasági árak vizsgálata régóta központi témája az agrárgazdaságtan főáramának. Ennek ellenére az átmeneti országok mezőgazdaságáról ealig van néhány ilyen témájú vizsgálat. A kutatás egyrészt a kereskedelmi árrést és az ártranszmissziót vizsgáljuk a hazai mezőgazdaság különböző részpiacain. Ezen belül a hangsúly az árrés képzés mechanizmusának illetve az ártranszmisszió szimmetriájának vagy aszimmetriájának a vizsgálatán van. Így várhatóan értékes információkhoz jutunk arról, hogy mennyire kompetitívek a kiválasztott agrár piacok, melyik piacszint a domináns, valamint hogy a vertikális marketinglánc különböző szereplői milyen mértékben befolyásolják az árakat. A kutatás másik iránya azt vizsgálja, hogy, hogy miként integrálódnak a térben elkülönült piacok. A piac integráltságának fontos implikációja van az árfelfedezés folyamatára és a piac működésére is. A piac integráltságától való tartós eltérés arra utalhat, hogy ezt kockázatmentesen kihasználhatják a piaci közvetítők. Közhelyszerű megállapítás, hogy az átmeneti gazdaságokban az árfelfedezés mechanizmusa tökéletlen, a mezőgazdasági piacok nem működnek hatékonyan. A kutatás ezért azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat mutatható ki Magyarországon a fontosabb mezőgazdasági termékek regionális piacai között.

d. A makroökonómiai változások hatása a mezőgazdaságra
Magyarországon az agrárszektor évről-évre ismétlődő kríziseit általában az agrárpolitika melléfogásaival magyarázzák. A nemzetközi irodalomban jól ismert az a hipotézis, hogy egy ország bármely gazdasági szektorára jelentős befolyást gyakorol a makrogazdasági környezet. Minél közelebb áll egy ágazat piaci struktúrája a tökéletes versenyhez (a mezőgazdaság elég jól közelíti a tökéletes piacot), annál gyorsabban és teljesebben befolyásolják a makróökonomiai környezet változásai. A mezőgazdasági szektor instabilitása pedig csak nagyíthatja ezen hatások következményeit. Kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hatással voltak a makrogazdasági változások a magyar mezőgazdaság teljesítményére. A kutatásnak két iránya van követve a nemzetközi irodalomban kialakult hagyományokat. Egyrészt, a különböző makrováltozók (infláció, pénzmennyiség, kamatláb, árfolyam) változásának hatása a mezőgazdasági árakra, illetve exportra. Másrészt, megvizsgáljuk, hogy a mezőgazdasági árak eltérően reagálnak-e az ipari árakhoz képest a makroökonómiai sokkokra. A kutatás Magyarország mellett a többi átmeneti ország tapasztalait is megvizsgálja.

e. Vidékfejlesztés
Az EU-ban 1991 óta futó LEADER Program a tagországok saját integrált fejlesztési politikáival együtt, mára fontos tényezőjévé vált az EU vidékpolitikájának. Ugyanakkor komoly módszertani problémák is felmerültek. A 'LEADER módszer' többnyire sokszínű, 'anarhcikus' és gyakran nagyon speciális projekteket eredményez, melyeket nehéz a központi bürokrácia hagyományos módszereivel adminisztrálni, a szokásos mérőszámokkal értékelni, vagy a tapasztalatokat más gazdasági, társadalmi környezetben hasznosítani. E problémák megoldása érdekében az Európai Bizottság szakértői többszintű, kvalitatív módszereken alapuló stratégiát dolgoztak ki a LEADER II eredményeinek értékelésére. Az EU Közös Agrárpolitika küszöbön álló reformjának következtében az új, kelet-közép európai tagállamokban várhatóan nagyon jelentős szerephez jut majd az integrált vidékfejlesztés. Kulcsfontosságú tehát a jövőre nézve, hogy egyrészt a már meglévő hazai, illetve kelet-közép európai tapasztalatokat, másrészt pedig az elérhető nemzetközi tapasztalatokat adaptáljuk a jelenlegi viszonyokra, és hatékonyan alkalmazzuk a rendszer továbbfejlesztésében. A kutatást céljai az alábbiak. Egyrészt, a magyar intézményhálózat kiépülésének nyomon követése. Másrészt, két másik kelet-közép európai országra (Szlovákia és Lengyelország) tapasztalatainak vizsgálata, az eredmények összehasonlítása. Végezetül Románia és Bulgária (esetleg Törökországra) tapasztalatainak elemzése, amely révén közvetlen alkalmazási területet találhatunk az addig megszerzett tapasztalatok számára, másrészt fontos tanulságokat vonhatunk le az intézményi fejlesztés, a 'local governance' és a gazdasági-politikai környezet közötti összefüggésekről.