|
Magyar
közgazdászok hatásának mérése
1969-2002
mutatók és
magyarázatok (v 1.0)
Bevezetés
A nemzetközi tudományos
életben az idézettség az egyik, de nem
egyetlen elfogadott mércéje a tudományos
teljesítmény mérésének.
Számít a publikációs
tevékenység, a tanítványok (pl. Ph.D.
hallgatók), a referált cikkek, a lefordított
könyvek száma, a folyóiratok
szerkesztõbizottságában való
részvétel, stb. Az sem mindegy, hogy hol publikál
a szerzõ: vezetõ, vagy alig-alig olvasott
tudományos folyóiratokban; de az sem, hogy hol
hivatkoznak munkáira: viszonylag magas vagy alacsony
hatástényezõjû (1)
(impact factor) periodikákban.
A teljesítmény mérése mégsem
lehetetlen és a szóbeszédnél sokkal
közelebb jutunk ehhez, ha megfigyelünk néhány,
a teljesítmény mérésére alkalmas
mutatót. A természettudományokban ez már
régóta elfogadott gyakorlat, a
társadalomtudományokban, közöttük a
közgazdaságtanban azonban újabb keletû az
ilyen irányú érdeklõdés.
Magyarországon idáig mindössze két
publikáció vizsgálta a magyar
közgazdász kutatók
teljesítményét és hatását
tudománymetriai eszközökkel (2,3).
Elmondható, hogy e két munkán kívûl
alig kapott figyelmet a társadalomtudományi
eremények, illetve az ezeket létrehozó
kutatók szélesebb kutatói
közösségre gyakorolt hatásának
megfigyelése és mérése.
Az alábbiakban néhány adatot ismertetünk
magyar közgazdászok
idézettségérõl és angol nyelvû
publikációs tevékenységérõl.
Ehhez 125 közgazdász idézettségi és
publikációs adatait gyûjtöttük
össze. A közölt mutatók több
vonatkozásban is korrigálatlanok, "nyersek", azaz
kisebb-nagyobb korrekciókkal a közölteknél
pontosabb és egy-egy kutató
teljesítményét (relatív
teljesítményét) jobban mérõ
mutatóhoz juthatunk.
Elõször a pontosság
kedvéért arról lesz szó, hogy milyen
korlátok között kell az általunk
használt mutatók alapján számolt
eredményeket értelmezni. Majd a számított
mutatók alapján kapott sorrendeket ismertetjük.
Elõször az angol nyelvû tudományos
folyóiratokban szereplõ hivatkozások
alapján kapott idézettségi rangsort
közöljük az ISI (Institute for Scientific
Information) által gondozott Social Science Citation Index
segítségével. Ezt követõen a magyar
szerzõk angol nyelvû pulikációs
tevéneységérõl kaphatunk képet az
EconLit adatbázisát felhasználva. Majd a magyar
vezetõ közgazdasági folyóiratban, a
Közgazdasági Szemlében (KSz) megjelent cikkek
hivatkozásait tekintjük át a
Közgazdasági Szemle megújult, informatív
honlapját felhasználva ( http://www.kozgazdasagiszemle.hu ). Ezek
után - ugyancsak a KSz cikkeit alapul véve - azokat a
kutatókat soroljuk fel, akiknek e cikkek szerzõi
legtöbbször mondtak köszönetet a cikk
megírásában nyújtott
segítségükért, illetve a cikk/
tanulmány korábbi változataihoz fûzött
megjegyzéseikért (4).
Végül pedig az MTA Közgazdasági
Bizottsága tagjainak a fenti négy mutató szerinti
megoszlását közöljük.
Magyarázatok
Az idézettségi adatokkal, mint a hatásfok
mércéjével kapcsolatos leggyakoribb
ellenvetés az, hogy a hivatkozásnak több oka is
lehet és közöttük a "negatív
elismerések", amikor egy-egy publikációra
azért hivatkoznak, mert nem értenek egyet az abban
foglaltakkal, cáfolni kívánják, illetve
tudományos megalapozatlanságára
kívánják a figyelmet felhívni, éppen
a "rossz" cikkek iróit jutalmazzák. Empirikus
elemzések (5) azonban
kimutatták, hogy a "negatív elismerés", mint
szempont marginális szerepet játszik a
hivatkozások okaiként. Másrészt a
"negatív elismerés" gyanánt a szerzõk soha
nem hivatkoznak a munkájuk szempontjából
érdektelen munkákra, hanem olyanokra, amelyek
korábban hatottak a tudományos életre
(többnyire a szerzõre is) és a szerzõk ezért
kénytelenek velük szemben állást foglalni. A
"negatív elismerés" során idézett
publikációkban elkövetett hiba, ezek szerint
"hasznos hibának" számít (6).
Figyelembe kell venni azonban több másik
tényezõt. Az elsõ az, hogy az egyes
kutatási területeken dolgozó szerzõk
száma meglehetõsen eltér és nehezen is
meghatározható. Eszerint egy viszonylag ezoterikusabb
területen dolgozó kutató már eleve kevesebb
idézetre számíthat, bármilyen jók is
cikkei, mint egy populárisabb, szélesebb kört
érdeklõ terület kutatója. De az is igaz, hogy
egy ezoterikus terület kutatója per definitionem
kisebb hatást tud kifejteni, mint egy, a
"fõáramba" tartozó kutató. Az
idézettségi különbségek tehát e
különbségeket is visszatükrözik.
Az idézettség
összefügg ezen túl az egyes kutatási
területekre, diszciplínákra jellemzõ
hivatkozási szokásokkal, illetve ezek idõbeli
változásával is. A fizikában pl. magasabb
az átlagos hivatkozásszám, mint a
közgazdaságtudományban. És a
hivatkozási szokások az idõben is
jelentõsen módosulnak: pl. a vezetõ
közgazdasági folyóiratokban 1890 és 1970
között több mint kétszeresére
(6,8-ról, 14,7-re) nõtt az átlagos
hivatkozásszám (7).
Tehát más-más évtizedekben alkotó
kutatók idézettségi adatai csak kellõ
óvatossággal vethetõk össze.
Harmadik tényezõ pedig abból fakad, hogy az
egyszerû idézettségi sorrendek (mint amelyeket mi
is közlünk alább) eltekintenek az
idõtõl. Nem veszik figyelembe, hogy a kutatói
pályán eltöltött idõ, illetve az
idézett cikk megírásától az
idézettségi sorrend
felállításáig eltelt idõ
meglehetõsen erõsen befolyásolja magát az
idézettségi sorrendet. Nem ugyanaz, ha valaki 40
évig publikált és 100 esetben
idézték, mintha valakinek 5 év alatt
született cikkeit idézték ennyiszer. Az sem mindegy,
hogy mikor született a szóban forgó mû: egy 10
évvel ezelõtti mûnek nyilvánvalóan
több az esélye arra, hogy legalább egy alkalommal
idézzék, mint egy 5 évvel ezelõttinek (8). Ezért értelmes olyan
relatív mutatót számítani, amely (a)
figyelembe veszi a pályán eltöltött
idõt, illetve (b) az idézett cikk
megírásától eltelt idõt is. Az
SSCI-ben közölt, az egyes tudományos
folyóiratok minõségét mérõ
impact factor számol az idõ tényezõvel. Az
egyes szerzõk esetében is ezzel megegyezõ
elvû mutató képzése lenne indokolt.
Negyedik tényezõ az
önhivatkozások kérdésével kapcsolatos.
A közölt SSCI idézettségi adatok a
"bruttó idézettséget" mutatják, azaz
tartalmazzák az önhivatkozásokat is. Vannak
szerzõk (természetesen nem a legidézettebb 50
szerzõ között), akikre senki más nem
hivatkozik, csak saját maguk. A Közgazdasági
Szemlében megjelent cikkek alapján
számított idézettség esetében
már korrigáltuk ezt - itt az önhivatkozásokat
nem vettük figyelembe.
Ötödszörre figyelembe kell
venni azt is, hogy a közölt idézettségi adatok
összemosnak különbözõ kutatói
stratégiákat. Vannak sokat publikáló
szerzõk, akiknek munkáira esetenként 1-2
hivatkozás esik és vannak ritkábban
publikálók, akik azonban rendszerint "ütõs
cikkeket" jelentetnek meg. Lehet azonban, hogy e szerzõk
idézettsége azonos. Ennek megfelelõen a
szerzõk mellett érdemes lenne megfigyelni az
általuk létrehozott mûvek
idézettségét is, illetve minden szerzõ
esetében a kapott idézettséget osztani az
általa írt cikkek számával.
A hatodik tényezõ
magával az idézettség
számításával kapcsolatos. Sem az SSCI, sem
pedig a Közgazdasági Szemle nem azt méri, hogy
egy-egy szerzõ mûvét hányszor
idézték a megfigyelt periodikákban (az SSCI
esetében mintegy 1700 társadalomtudományi
folyóiratban és publikációban), hanem azt,
hogy a megfigyelt periodikák hány cikkében
idézték az adott szerzõ valamely
mûvét. Ha tehát egy szerzõt
idézõ cikk az adott szerzõnek több
munkáját is idézi, akkor az ugyanúgy egy
idézetnek számít az SSCI-ben, vagy a KSz-ben,
mintha csak egy munkáját sorolta volna fel a
hivatkozások között. Egy adott kutatási
területen több egymáshoz kapcsolódó
cikket is közlõ kutató valódi
idézettsége tehát nagyobb lehet a
kimutatottnál.
A hetedik tényezõ az angol nyelv
dominanciájával függ össze. Az SSCI-ben
egy-két kivételtõl eltekintve
kizárólag az angol nyelvû tudományos
folyóiratokban megjelenõ cikkek hivatkozásai
kerülnek feldolgozásra. Egy magyarul (oroszul,
kínaul, stb.) írt mû
idézettségének csak azt a részét
veszik figyelembe így, amely angol nyelvû
tudományos folyóiratok cikkeiben szerepelt. (Egy magyar
nyelvû mû is bekerülhet így az idézett
mûvek közé, amennyiben egy angol nyelven megjelent
cikkben hivatkoznak rá.) Ennek megfelelõen az SSCI-ben az
angol anyanyelvû tudományos közösségek
triviálisan elõnyt élveznek: náluk
számít az anyanyelven írt cikkekben megjelent
összes hivatkozás, míg a nem angol
anyanyelvûek esetében csak az angol nyelven megjelent
cikkek hivatkozásai számítanak. Ez a
tényezõ a magyar szerzõk idézettségi
sorrendjénél annyiban játszik szerepet, hogy pl.
egy-egy kizárólag magyarul író
szerzõk idézettsége is lehet magas - ha vannak
olyan (rendszerint ugyancsak magyar) szerzõk, akik angolul
megjelent cikkeikben hivatkoznak rájuk. Ekkor nem a mérni
kívánt nemzetközi elismertségrõl van
szó. Ennek megfigyeléséhez helyesebb lenne
tehát az SSCI idézettségi adataiból levonni
a magyar szerzõknek magyar szerzõkre való
hivatkozásait. Mivel az SSCI idézettségi adatai
tartalmazzák az Acta Oeconomicában megjelent
hivatkozásokat is, lehetne elsõ
közelítésben ezekkel is korrigálni az SSCI
adatait (9). Az általunk
közölt SSCI adatok azonban az Acta Oeconomicában
megjelent hivatkozásokat is tartalmazzák.
A nyolcadik tényezõ
abból fakad, hogy az SSCI idézettségi adatai
összemossák a különbözõ
erõsségû tudományos folyóiratokat,
amelyekben hivatkoznak az adott szerzõre. Itt minden
hivatkozás azonos súlyt kap. Holott nem mindegy, hogy hol
történik ez a hivatkozás, egy magas
hatástényezõjû folyóiratban, vagy egy
alig-alig olvasottban és hivatkozottban. Az egyes
hivatkozásokat tehát súlyozni kellene azon
folyóiratok hatástényezõjével,
amelyekben megjelennek. Így az idézettség
mutatója pontosabb lenne, ha ezt a hivatkozást
tartalmazó folyóirat
hatástényezezõjével súlyozott
idezetek számának összegeként kapnánk.
Az idézettségi adatok
után a közölt publikálási
adatokról annyit kell megemlíteni, hogy ezek minden az
EconLit-ben regisztrált angol nyelvû
publikációt magukban foglalnak. Tartalmazzák
tehát a Magyarországon angol nyelven megjelent
mûveket (pl. az Acta Oeconomicában megjelent cikkeket) is.
Az idézettségi és
publikálási adatok értelmezését
még azzal kell kiegészíteni, hogy ezekkel a
kutató aktivitás csak egy szelete mérhetõ.
A kutató munkaidejét legalább öt
területre oszthatja szét: kutat és tanulmányt
ír (a), tanít (b), más tanulmányát
bírálja (c), kutatást szervez (d), szakmai
vitákon, konferenciákon vesz részt (e). Hivatkozni
csak azok mûveire lehet, akik maguk is publikálnak. Egy
kutató persze gyakorolhat hatást a szélesebb
kutatói közösségre akkor is, ha soha nem
írt le egy sort sem. Lehetnek tanítványai, akikre
gondolatai nagy hatással vannak, vagy elõsegítheti
késõbb gyümölcsözõnek
bizonyuló kutatói programok
létrejöttét. De ahhoz már ritka
tehetség kell, hogy valaki úgy legyen megbecsült
része egy kutatói közösségnek, hogy
életében soha semmit nem írt, nincsenek
tanítványai, soha nem szervezett kutatási
programot, de szakmai vitákon mindíg
"rendkívül okosakat" szokott mondani.
Ha mérni akarjuk a nem, illetve
ritkán publikáló, de a tudományos
közösséget befolyásoló kutatók
hatását is, akkor az idézettségi és
publikálási adatok mellett más indikátort
is keresnünk kell. Ezért fordultunk a cikkekben
megjelenõ köszönetnyilvánítások
felé. Ezek éppen az elõzõ két
mutató által nem mért hatások egy
részét tudják megragadni. Azzal, hogy a
kutatók eredményeiket tudományos
folyóiratokban közlik, a szóbeli
kommunikáció egyáltalán nem szorult
háttérbe, sõt a tudományos kutatók
életének szerves részét képezi. Ha
valaki hasznos tanácsokkal, ötletekkel,
bírálatával járul hozzá
kollégája munkájának sikeréhez,
akkor ezt a gesztust illik megköszönni. A
köszönetnyilvánítások
mérésének is van azonban legalább egy
gyengéje: nem lehet kiküszöbölni,
kiválogatni azokat az eseteket, amikor csupán a szakmai
tekintélytisztelet áll ezek mögött.
1. Egy adott tudományos folyóirat t0 évben
számított hatástényezõje (impact
factor) egy arányszám. A
számlálójában azt méri, hogy az
adott folyóiratban t-1 és t-2 években megjelent
cikkeket hány t0 évben megjelent cikk idézte
és ezt a számot osztja a t-1 és t-2 években
az adott folyóiratban megjelent cikkek számával. >>vissza
2. Such György - Tóth I. János: "A magyar
közgazdaságtudomány a Közgazdasági
Szemle tudománymetriai vizsgálatának
tükrében", Közgazdasági Szemle, XXXVI.
évf.,1989, október, 1163-1241 o. >>vissza
3. Valentinyi
Ákos: "A tudomány piaca és a magyar
közgazdaságtan", Budapesti Könyvszemle (BUKSZ),
12. szám, 2000, 144-150. >>vissza
4. Tóth I. János - Szántó Zoltán:
Társadalomtudósok társszerzõi és
köszönetnyilvánítási
kapcsolathálói (1989-1998), kézirat; Az adatok
összegyûjtésében
segítségünkre volt Gyomai György és
Schlégl Tímea. >>vissza
5. Brooks, T. A.: "Evidence of complex citer motivations", Journal
of the American Society for Information Science, 37. vol. 1. no.
34-5. >>vissza
6. Cole, J. R. - Cole, S.: Mérhetõ-e a tudományos
kutatás minõsége? In: Braun Tibor - Bujdosó
Ernõ: A tudományos kutatás minõsége,
1984, MTA Könyvtár, Budapest. >>vissza
7. Quant, R. E: "Some quantitative aspects of the economics journal
literature" Journal of Political Economy, vo. 84. no. 4.
741-755.
>>vissza
8. Például ha ötéves periódusok
mellett számítjuk a legalább egyszeri
idézettség
valószínüségét, és
feltesszük, hogy ez 1/2 minden ötéves
periódusban, akkor egy 5 éve megjelent cikknél
triviálisan 0,5, egy tíz éve megjelentnél
0,75, egy 15 éve megjelentnél pedig 0,875 a
legalább egyszeri idézettség
valószínûsége. >>vissza
9. Ezt az utat választotta Valentinyi, 2000 >>vissza
Eredmények
1. Az 50
legidézettebb magyar közgazdász a SSCI-ben, 1975-2001
2. Az 51 legtöbb
angol nyelvû publikációval rendelkezõ magyar
közgazdász (EconLit), 1969-2002
3. A 44
legidézettebb magyar közgazdász a
Közgazdasági Szemlében, 1995-2002
4. Az a 39
közgazdász, akiknek a legtöbb Közgazdasági
Szemlében megjelent cikkben köszönetet mondtak,
1989-1998
5. Az MTA
Közgazdasági Bizottsága tagjainak megoszlása
a négy mutató alapján kapott sorrendben
6. A megfigyelt 125
magyar közgazdász
1.
tábla
A Social Science Citation Index (SSCI)-ben legidézettebb 50
magyar közgazdász
1975-2001(*)
| Sorrend |
Az
idézett
szerzõ neve |
Az
adott szerzõre hivatkozó publikációk
száma a SSCI-ben |
| 1 |
Kornai
János |
2288
|
| 2 |
Bauer
Tamás |
282
|
| 3 |
Bródy
András |
210
|
| 4 |
Tardos
Márton |
180
|
| 5 |
Csaba
László |
156
|
| 6 |
Köves
András |
156
|
| 7 |
Csikós-Nagy
Béla |
149
|
| 8 |
Gábor
R. István |
131
|
| 9 |
Antal
László |
121
|
| 10 |
Szentes
Tamás |
99
|
| 11 |
Soós
K. Attila |
93
|
| 12 |
Laky
Teréz |
86
|
| 13 |
Sik
Endre |
84
|
| 14 |
Szamuely
László |
83
|
| 15 |
Voszka
Éva |
81
|
| 16 |
Laki
Mihály |
78
|
| 17 |
Martos
Béla |
74
|
| 18 |
Simonovits
András |
73
|
| 19 |
Galasi
Péter |
71
|
| 20 |
Gács
János |
68
|
| 21 |
Mátyás
László |
68
|
| 22 |
Ábel István |
63
|
| 23 |
Halpern
László |
63
|
| 24 |
Chikán
Attila |
61
|
| 25 |
Oblath
Gábor |
54
|
| 26 |
Dániel
Zsuzsa |
52
|
| 27 |
Simai
Mihály |
50
|
| 28 |
Major
Iván |
49
|
| 29 |
Jánossy
Ferenc |
46
|
| 30 |
Kozma
Ferenc |
45
|
| 31 |
Lányi
Kamilla |
45
|
| 32 |
Lackó
Mária |
44
|
| 33 |
Török
Ádám |
44
|
| 34 |
Tímár
János |
43
|
| 35 |
Erdõs
Tibor |
41
|
| 36 |
Mihályi
Péter |
41
|
| 37 |
Augusztinovics
Mária |
37
|
| 38 |
Fazekas
Károly |
37
|
| 39 |
Balassa
Ákos |
35
|
| 40 |
Juhász
Pál |
33
|
| 41 |
Greskovits
Béla |
31
|
| 42 |
Köllõ
János |
31
|
| 43 |
Csillag
István |
29
|
| 44 |
Várhegyi
Éva |
26
|
| 45 |
Lengyel
György |
24
|
| 46 |
Székely
P. István |
23
|
| 47 |
Kertesi
Gábor |
22
|
| 48 |
Matolcsy
György |
20
|
| 49 |
Mátyás
Antal |
20
|
| 50 |
Tarafás
Imre |
20
|
|
*: több szerzõ
esetében a névazonosság (az SSCI-ben csak a
szerzõk ékezet nélküli vezetékneve
és keresztnevének kezdõbetûje szerepel)
miatt nem lehetett az adott szerzõ
idézettségét egyértelmûen
meghatározni.
A tábla
összeállításánál Ehrlich
Éva, Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy
András, Nagy Gyula, Neumann László, Róbert
Péter, Simon György, Schweitzer Iván, Szabó
Kálmán, Szabó Katalin idézettségi
adatait ezért nem tudtuk figyelembe venni.
|
2.
tábla
Az EconLit adatbázisa alapján legtöbb
angol nyelvû publikációval rendelkezõ 51
magyar közgazdász
1969-2002. VIII hó
| Sorrend |
A
szerzõ neve |
A
szerzõ által írt angol nyelvû
publikációk száma az EconLit adatbázisban |
| 1 |
Kornai János |
107 |
| 2 |
Csaba
László |
49 |
| 3 |
Inotai András |
42 |
| 4 |
Mátyás
László |
41 |
| 5 |
Tardos Márton |
41 |
| 6 |
Ábel
István |
33 |
| 7 |
Csikós-Nagy
Béla |
33 |
| 8 |
Székely P.
István |
33 |
| 9 |
Simonovits
András |
30 |
| 10 |
Köves
András |
29 |
| 11 |
Oblath Gábor |
25 |
| 12 |
Gács
János |
24 |
| 13 |
Halpern
László |
23 |
| 14 |
Bródy
András |
22 |
| 15 |
Bauer Tamás |
20 |
| 16 |
Török
Ádám |
20 |
| 17 |
Chikán Attila |
18 |
| 18 |
Nagy András |
17 |
| 19 |
Szamuely
László |
17 |
| 20 |
Simai Mihály |
16 |
| 21 |
Szapáry
György |
16 |
| 22 |
Dániel Zsuzsa |
15 |
| 23 |
Laki Mihály |
14 |
| 24 |
Major Iván |
14 |
| 25 |
Mihályi
Péter |
14 |
| 26 |
Tímár
János |
14 |
| 27 |
Zalai Ernõ |
14 |
| 28 |
Falusné Szikra
Katalin |
13 |
| 29 |
Voszka Éva |
13 |
| 30 |
Augusztinovics
Mária |
12 |
| 31 |
Ehrlich Éva |
12 |
| 32 |
Gábor R.
István |
12 |
| 33 |
Kõrösi
Gábor |
12 |
| 34 |
Várhegyi
Éva |
12 |
| 35 |
Antal
László |
11 |
| 36 |
Lányi Kamilla |
11 |
| 37 |
Erdõs Tibor |
10 |
| 38 |
Lackó
Mária |
10 |
| 39 |
Nagy Gyula |
10 |
| 40 |
Valentinyi Ákos |
10 |
| 41 |
Szanyi Miklós |
9 |
| 42 |
Galasi Péter |
8 |
| 43 |
Kaderják
Péter |
8 |
| 44 |
Karsai Judit |
8 |
| 45 |
Kozma Ferenc |
8 |
| 46 |
Sik Endre |
8 |
| 47 |
Simon András |
8 |
| 48 |
Sipos Aladár |
8 |
| 49 |
Kertesi Gábor |
7 |
| 50 |
Laky Teréz |
7 |
| 51 |
Schweitzer Iván |
7 |
3.
tábla
A Közgazdasági Szemlében legtöbbet
idézett 44 magyar közgazdász
1995-2002. VI. hó
| Sorrend |
Az
idézett szerzõ neve |
Az adott
szerzõre hivatkozó publikációk száma
a KSz-ben |
| 1
|
Kornai János |
64
|
| 2
|
Laki Mihály |
25
|
| 3
|
Tóth
István János |
25
|
| 4
|
Oblath Gábor |
23
|
| 5
|
Simon András |
22
|
| 6
|
Vincze János |
21
|
| 7
|
Voszka Éva |
21
|
| 8
|
Köllõ
János |
20
|
| 9
|
Darvas Zsolt |
18
|
| 10
|
Laky Teréz |
18
|
| 11
|
Lengyel György |
18
|
| 12
|
Köves
András |
17
|
| 13
|
Halpern
László |
16
|
| 1
|
Lányi Kamilla |
16
|
| 4
|
Vajda Ágnes |
16
|
| 15
|
Czakó
Ágnes |
15
|
| 16
|
Kertesi Gábor |
15
|
| 17
|
Király
Júlia |
15
|
| 18
|
Mihályi
Péter |
15
|
| 19
|
Valentinyi Ákos |
15
|
| 20
|
Erdõs Tibor |
14
|
| 21
|
Galasi Péter |
14
|
| 22
|
Tóth
István György |
14
|
| 23
|
Várhegyi
Éva |
14
|
| 24
|
Augusztinovics
Mária |
13
|
| 25
|
Csaba
László |
13
|
| 26
|
Neményi Judit |
13
|
| 27
|
Semjén
András |
13
|
| 28
|
Szabó Katalin |
13
|
| 29
|
Antal
László |
12
|
| 30
|
Csontos
László |
12
|
| 31
|
Gábor R.
István |
12
|
| 32
|
Kõrösi
Gábor |
12
|
| 33
|
Ábel
István |
11
|
| 34
|
Török
Ádám |
11
|
| 35
|
Bródy
András |
10
|
| 36
|
Fazekas Károly |
10
|
| 37
|
Major Iván |
10
|
| 38
|
Matolcsy György |
10
|
| 39
|
Szapáry
György |
10
|
| 40
|
Tímár
János |
10
|
| 41
|
Vértes
András |
10
|
| 42
|
Inotai András |
9
|
| 43
|
Mátyás
László |
9
|
| 44
|
Pete Péter |
9
|
4.
tábla
A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek
köszönetnyílvánításaiban
legtöbbször említett 39 közgazdász,
1989 - 1998
| Sorrend |
Az említett
közgazdász neve |
Cikkek száma a
Közgazdasági Szemlében, amelyekben
köszönetet mondanak az adott személynek |
| 1 |
Halpern
László |
23 |
| 2 |
Surányi
György |
15 |
| 3 |
Kõrösi
Gábor |
13 |
| 4 |
Simonovits
András |
13 |
| 5 |
Neményi Judit |
12 |
| 6 |
Simon András |
12 |
| 7 |
Székely P.
István |
12 |
| 8 |
Galasi Péter |
11 |
| 9 |
Kovács
Álmos |
11 |
| 10 |
Köllõ
János |
11 |
| 11 |
Szántó
Zoltán |
11 |
| 12 |
Augusztinovics
Mária |
10 |
| 13 |
Kornai János |
9 |
| 14 |
Lányi Kamilla |
9 |
| 15 |
Vincze János |
9 |
| 16 |
Tóth
István György |
8 |
| 17 |
Hamecz István |
7 |
| 18 |
Oblath Gábor |
7 |
| 19 |
Szapáry
György |
7 |
| 20 |
Ábel
István |
6 |
| 21 |
Csaba Iván |
6 |
| 22 |
Dániel Zsuzsa |
6 |
| 23 |
Gábor R.
István |
6 |
| 24 |
Hetényi
István |
6 |
| 25 |
Kaderják
Péter |
6 |
| 26 |
Kertesi Gábor |
6 |
| 27 |
Lengyel György |
6 |
| 28 |
Molnár
György |
6 |
| 29 |
Pete Péter |
6 |
| 30 |
Semjén
András |
6 |
| 31 |
Bródy
András |
5 |
| 32 |
Csontos
László |
5 |
| 33 |
Darvas Zsolt |
5 |
| 34 |
Esõ
Péter |
5 |
| 35 |
Lackó
Mária |
5 |
| 36 |
Laki Mihály |
5 |
| 37 |
Sándor
György |
5 |
| 38 |
Szabó Katalin |
5 |
| 39 |
Szakadát
László |
5 |
5.
tábla
Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága
tagjainak helyezései
a négy mutató szerint a megfigyelt
125 magyar közgazdász között
| Az adott helyezést elérõ
tagok száma |
|
| A megfigyelt 123 magyar
közgazdász között elfoglalt helyezések |
SSCI* |
EconLit |
KSz |
Köszönet-nyilvánítás
a KSz-ben |
|
| 1-10 |
4 |
5 |
2 |
1 |
|
| 11-20 |
4 |
3 |
1 |
3 |
|
| 21-30 |
3 |
5 |
4 |
1 |
|
| 31-40 |
2 |
1 |
3 |
2 |
|
| 41-50 |
2 |
2 |
1 |
2 |
|
| 51- |
11 |
13 |
18 |
20 |
|
| Összesen
|
26 |
29 |
29 |
29 |
|
| *: Ehrlich Éva,
Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy András,
Nagy Gyula, Neumann László, Róbert Péter,
Simon György, Schweitzer Iván, Szabó
Kálmán, Szabó Katalin idézettségi
adatai nélkül. |
6.
Az alábbi 125 közgazdász publikálási
és
idézettségi adatait figyeltük meg az 1-5
táblázatok
összeállításánál:
Ábel István*
Antal László
Antalóczy Katalin
Augusztinovics Mária*
Balassa Ákos
Bara Zoltán
Barabás Gyula
Bauer Tamás
Bekker Zsuzsa*
Bélyácz Iván*
Bródy András*
Chikán Attila*
Csaba Iván
Csaba László*
Csekõ Imre
Csermely Ágnes
Csikós-Nagy Béla+
Csillag István
Csontos László
Czakó Ágnes
Dániel Zsuzsa
Darvas Zsolt
Ehrlich Éva
Erdõs Tibor*+
Esõ Péter
Falusné Szikra Katalin*+
Fazekas Károly
Fertõ Imre
Gábor R. István*
Gács János
Galasi Péter
Gedeon Péter*
Greskovits Béla
Halpern László
Hamecz István
Hetényi István
Huszti Ernõ*
Inotai András
Jánossy Ferenc
Juhász Pál
Kaderják Péter
Kapitány Zsuzsa
Karsai Judit
Kádár Béla
Kertesi Gábor
Király Júlia*
Koltay Jenõ
Kopátsy Sándor
Kornai János*+
Kovács Álmos
Kozma Ferenc*
Kõhegyi Kálmán
Köllõ János
Kõrösi Gábor
Köves András
Lackó Mária
Laki Mihály
Laky Teréz
Lányi Kamilla
Lengyel György
Madarász Aladár
Major Iván
Martos Béla
Matolcsy György
Mátyás Antal*+
Mátyás László*
Mellár Tamás
Mihályi Péter
Mohácsi Kálmán
Molnár György
Muraközi László*
Nagy Aladár*
Nagy András
Nagy Gyula
Neményi Judit
Neumann László
Oblath Gábor
Palánkai Tibor
Palócz Éva
Pete Péter
Práger László
Rimler Judit
Róbert Péter
Sándor György
Sass Magdolna
Semjén András
Sik Endre
Simai Mihály*+
Simon András
Simon György
Simonovits András*
Sipos Aladár*+
Spéder Zsolt
Surányi György
Schweitzer Iván
Szabó Kálmán*+
Szabó Katalin*
Szakadát László
Szamuely László
Szanyi Miklós
Szapáry György
Szántó Zoltán
Szentes Tamás+
Székely P. István
Tarafás Imre*
Tardos Márton
Tímár János
Tarján Tamás
Tóth István György
Tóth I. János
Török Ádám
Urbán László
Vajda Ágnes
Valentiny Pál
Valentinyi Ákos
Váradi Balázs
Várhegyi Éva
Veress József*
Vértes András
Vincze János
Vince Péter
Voszka Éva*
Vörös József*
Zalai Ernõ*
+: Az MTA rendes tagja
*: Az MTA Közgazdaságtudományi
Bizottságának tagja
|