A KTI feladata az, hogy kutatói a közgazdaságtudomány alap- és alkalmazott kutatási területein új és nemzetközi mércével is jelentős tudományos eredményeket érjenek el. Ezek a kutatások a legfontosabb magyar, közép-kelet-európai, európai és globális gazdasági és társadalmi kérdésekre keresnek válaszokat és adnak útmutatásokat, melyek segítségével a gazdasági jólét növekszik, a társadalmi közérzet javul, a világ működése érthetőbb lesz. A KTI kutatóinak további feladata az elért kutatási eredmények szakmai ismeretterjesztő fórumokon való ismertetése valamint a jövőbeli kutatók és oktatók képzésében való részvétel.
A Piac- és vállalatelméleti és empirikus kutatások csoport az egyes piacok, ágazatok, iparágak szerveződését és a piaci szereplők magatartását vizsgálja. Kiemelten foglalkozik a piacokkal, ágazatokkal összefüggő közpolitikát, szakpolitikát megfogalmazó és érvényesítő állammal. Kutatásaiban a vállalatok irányításában, finanszírozásában, tulajdonosi viszonyaiban, méretében, tevékenységi körében bekövetkező változások okait próbálja meghatározni.
A Munkapiaci kutatások csoport olyan kutatásokat végez, melyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a Magyarország számára fontos munkapiaci problémákhoz és közpolitikákhoz. A kutatások a szűken vett munkapiaci témákon – a foglalkoztatás és a munkanélküliség meghatározó tényezői, a keresleti/kínálati- és béralkalmazkodás – túlmenően kiterjednek a rejtett gazdaság és a vállalati hatékonyság elemzésére.
Az Oktatásgazdaságtani kutatások csoport olyan kutatási témákkal foglalkozik, amelyek lényeges mértékben járulhatnak hozzá a magyar közoktatás és felsőoktatás átalakításához. A kutatócsoport, támaszkodva az elmúlt években létrejött és a közeljövőben létrejövő nagymintás adatbázisokra, innovatív új oktatásgazdaságtani és oktatáselméleti kutatásokat kíván folytatni.
A Makrogazdaságtan és növekedés csoport a közép és hosszú távú gazdasági növekedés mikrogazdasági összefüggéseivel, tényezőivel és a gazdaságpolitikával való kapcsolatával foglalkozik. A kutatások vállalati és termékadatokon tesztelik az elméleti feltevéseket és az alkalmazott modelleket. A kutatások nemzetközi összehasonlítások segítségével keresik a növekedés mikroökonómiai feltételei és a szakpolitikák közötti összefüggések – elsősorban piacgazdasági átmeneti – országokra nézve közös és egyedi jellemzőit. Nemzetközi kutatási együttműködések keretében a nemzetközi munkamegosztás, a verseny és az innováció elméleti, empirikus és szakpolitikai kérdéseit is vizsgálják.
A Globalizáció, EU-integráció és felzárkózás kutatócsoport a globalizáció sajátosságainak elemzésével, az európai és hazai gazdasági fejlődésre kifejtett hatásainak tudományos vizsgálatával segítséget kíván adni a kutatók, politikusok, és általában a döntéshozók eligazodásához. További kutatási cél az EU-integráció kritikus kérdéseinek elméleti vizsgálata és az EU kínálta lehetőségek konkrét gyakorlati hasznosításának feltérképezése. Emellett a kutatócsoport összehasonlító elemzés segítségével vizsgálja azt, hogy a kevésbé fejlett gazdaságokban milyen módszerekkel lehet az elmaradott és örökölt struktúrákat nagyobb társadalmi és gazdasági megrázkódtatások nélkül átalakítani és e gazdaságokat a fejlett piacgazdaságokhoz felzárkóztatni.
A Közösségi gazdaságtan és közpolitikai csoport a gazdasági fejlődés mikrogazdasági alapjaival, társadalmi, intézményi hátterével, befolyásolásának eszközeivel és elosztási hatásaival foglalkozik. Vizsgálja, hogy a gazdasági fejlődés milyen eszközökkel mozdítható előre, az alkalmazott eszközök milyen hatékonyságúak, és mi a fejlődés hatása a társadalomra nézve. Főbb kutatási részterületei közé tartozik az empirikus fejlődés- és jóléti gazdaságtan, a szubjektív jóllét, az egészség, a nyugdíjrendszer, a szakpolitikai programok vizsgálata, a helyi kormányzatok pénzügyei, gazdálkodása, a magyarországi korrupció és az állam-munkavállaló-munkáltató kapcsolatrendszer.
A Lendület Játékelméleti kutatócsoport olyan kooperatív játékokat vizsgál, melyekben a játékosok közötti együttműködés hat az együttműködésben részt nem vevőkre is. Eredményeit kiterjeszti olyan hálózatos kooperatív játékokra is, ahol az együttműködés szerkezete is fontos. A kooperatív játékok speciális eseteként párosításelmélettel és alkalmazásaival is foglalkozik. Profilja laboratóriumi kísérletekkel bővül.
Az Agrárgazdaságtan és vidékfejlesztés csoport az EU mezőgazdasága versenyképességi problémáinak makro- és mikroszintű kérdéseit vizsgálja. Ezen belül a nemzetközi kereskedelemmel, a mezőgazdasági és élelmiszer árak transzparenciájával és volatilitásával, a mezőgazdasági koordinációs mechanizmusokkal, a farmok technikai hatékonyságával, a biodiverzitás közgazdasági problémáival, és a vidékfejlesztés kérdéseivel foglalkozik.
A KTI kutatási irányai a 2013 közepén alakult új Hálózatok gazdaságtana kutatócsoport tevékenységével bővülnek. A csoport kutatásainak fókuszában a gazdasági és társadalmi hálózatok szerkezetének és működésének vizsgálata áll. A csoport a gazdaságot, a piacokat, iparágakat, vagy a területi egységeket, mint komplex, dinamikus, fejlődő és tanuló rendszereket vizsgálja, elsősorban a komplex hálózatok elméletének és általában a hálózat-kutatás módszereinek és eredményeinek felhasználásával.
A 2013 közepén induló Vállalati stratégia és versenyképesség Lendület csoport ötvözni próbálja a mikroszintű közgazdasági és üzleti kutatások egymástól eltérő megközelítését. Ennek keretében vizsgálja a vállalati sokféleség természetét és okait, és ennek összefüggését a vállalati versenyképességgel, az innovációval és a növekedéssel.
A KTI kutatási termékei között továbbra is kiemelt szerepet szán a Munkaerőpiaci Tükör és a Verseny és szabályozás kiadványoknak. E két kiadvány a szakmai terület legjobb hazai szakértői számára ad lehetőséget legújabb kutatási eredményeik megjelentetésére, többéves hagyományt és fórumot hozott létre az adott szakmai kérdéseket különböző munkahelyeken és nézőpontból vizsgáló szakemberek nézeteinek ütköztetésére.
A KTI kutatási feladatainak megvalósításában a többéves, nemzetközi és hazai együttműködést megkövetelő kutatási programok súlyát növelni kell. Ezek között megemlítendőek az Európai Bizottság keretprogramjai, mobilitási programjai, a European Research Council és az OTKA programjai. A belföldi és a külföldi tudományos és pályázati kapcsolatokban fontos szerepet játszanak az egyetemek és a nemzetközi tudományos társaságok. A belföldi kutatási tevékenység, a kutatási eredmények hasznosulása, valamint a kutatási megrendelések szempontjából a kormányzati szervekkel való együttműködés a stratégia szerves része. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően törekedni kell a jelentős üzleti vállalkozásokkal és a nem-kormányzati szervezetekkel tudományos kutatási célú együttműködés kialakítására. A kutatási együttműködésekben és a kutatási megállapodásokban érvényesíteni kell a tudományos kutatás függetlenségének követelményét valamint a publikálás lehetőségét.
Törekedni kell arra, hogy a KTI kutatói kutatási eredményeiket a legjobb hazai és nemzetközi folyóiratokban tegyék közzé. A szakma szokásainak megfelelően az elért eredményeket műhelytanulmányokban, hazai és nemzetközi szemináriumokon és konferencia-előadásokon kell ismertetni a megjelentetésre alkalmas végső kutatási termék kialakítása érdekében. Elsőrendű figyelmet kell fordítani a hazai és külföldi szakmai közélet legrangosabb fórumain való rendszeres és eredményes megjelenésre és aktív részvételre. Kutatási területtől és témától függően szükségessé válhat a kutatási eredmények teljes, átfogó és részletes ismertetése monográfiákban, melyek elkészítését a hazai tudományos intézményrendszer követelményei is indokolják.
A KTI kiadványait a nemzetközi és hazai követelményeknek megfelelően célszerű fejleszteni. A kutatási termékek és az elért eredmények széleskörű terjesztésében növelni kell az elektronikus média szerepét. Új szemináriumi sorozat indításával a közgazdaság-tudományi eredmények és a szakpolitikák közötti kölcsönhatásra kell ráirányítani a figyelmet és szélesíteni kell az érdeklődők és a célközönség táborát. Kiemelkedő nemzetközi és hazai szakemberek bevonásával kell új formákat keresni a szakmai és nem szakmai közönséggel való kapcsolat szélesítésére és mélyítésére.
A kiváló kutatási eredmények eléréséhez az intézetnek kiváló képességű kutatókat is kell magához vonzania. Az intézet vezetése mindent megtesz azért, hogy a szakemberekért folyó hazai és nemzetközi versenyt is figyelembe véve olyan kutatási feltételeket, infrastruktúrát és javadalmazást biztosítson, amellyel a tehetséges és szorgalmas fiatal és tapasztalt kutatókat tartósan be tudja vonni az intézet kutatási munkájába.
A kutatói eredményesség elismerésére, a teljesítmény megfelelő értékelésére átlátható és stabil, a nemzetközi és a hazai követelményeknek egyszerre megfelelni képes rendszert kell kialakítani és működtetni.
A KTI a közgazdaság-tudományi doktori iskolákkal olyan együttműködések kialakítására törekszik, melyek keretében a meghirdetett témákra jelentkező hallgatóknak témavezetőt és kutatási szolgáltatásokat biztosít.
Folytatni kell a KTI folyamatos megújulásához az egyetemi doktori fokozatuk megszerzése előtt álló vagy azzal már rendelkező fiatal kutatók rendszeres felvételét. Szélesíteni kell a hazai és külföldi kutatók azon körét, akikre a KTI rendszeres vagy éppen ad hoc kutatói együttműködési igénye teljesítésekor számíthat és akik lazább-szorosabb kötelékkel kapcsolódnak a KTI-hez. Külön hangsúlyt kell fordítani az elsősorban külföldiekre támaszkodó vendégkutatói program folytatására.
A kutatási feltételeket jelentősen javítani kell. Ennek egyik eleme a KRTK Adatbank további működtetése és fejlesztése. A Központi Statisztikai Hivatal adataihoz folyamatos és korlátozás nélküli hozzáférést kell elérni, növelni és ésszerűsíteni kell az adatokhoz és a hazai és nemzetközi adat- és információs bázisokhoz való hozzáférést. A könyvtári információs rendszert fejleszteni kell, a kutatókat folyamatosan tájékoztatni kell az új információs elérési lehetőségekről és az új forrásokról. Az ehhez szükséges számítástechnikai feltételeket folyamatosan biztosítani és fejleszteni kell.
2013. július 17.
Tudományos Tanács