Kapcsolat Honlaptérkép Keresés Belépés Webmail English
A Magyar Tudományos Akadémia központi weboldala
Magyar Tudományos Akadémia kutatási pályázatai
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata

A KTI kutatási stratégiája 2013-2015


A KTI feladata az, hogy kutatói a közgazdaságtudomány alap- és alkalmazott kutatási terü­le­te­in új és nemzetközi mércével is jelentős tudományos eredményeket érjenek el. Ezek a kutatások a legfontosabb magyar, közép-kelet-európai, európai és globális gaz­da­sági és társa­dal­mi kérdésekre keresnek válaszokat és adnak útmutatásokat, melyek segít­ségével a gaz­da­sági jólét növek­szik, a társadalmi közérzet javul, a világ működése érthetőbb lesz. A KTI kuta­tóinak további feladata az elért kutatási ered­mé­nyek szak­mai ismeretterjesztő fórumokon való ismer­te­tése valamint a jövőbeli kutatók és oktatók képzésében való részvétel.

A Piac- és vállalatelméleti és empirikus kutatások csoport az egyes piacok, ágazatok, iparágak szerveződését és a piaci szereplők magatartását vizsgálja. Kiemelten foglalkozik a piacokkal, ágazatokkal összefüggő közpolitikát, szakpolitikát megfogalmazó és érvényesítő állammal. Kutatásaiban a vállalatok irányításában, finanszírozásában, tulajdonosi viszonyaiban, méretében, tevékenységi körében bekövetkező változások okait próbálja meghatározni.

A Munkapiaci kutatások csoport olyan kutatásokat végez, melyek közvetlenül vagy közvetve kapcso­lód­nak a Magyar­­ország számára fontos munkapiaci problémákhoz és közpolitikákhoz. A kutatások a szűken vett munka­piaci témákon – a foglalkoztatás és a munkanélküliség meghatá­ro­zó tényezői, a keres­leti/kí­ná­lati- és béral­kal­mazkodás – túlmenően kiterjednek a rejtett gaz­daság és a vállalati hatékonyság elemzésére.

Az Oktatásgazdaságtani kutatások csoport olyan kutatási témákkal foglalkozik, amelyek lénye­ges mértékben járulhatnak hozzá a magyar közoktatás és felsőoktatás átalakításához. A kutató­csoport, támaszkodva az elmúlt években létrejött és a közeljövőben létrejövő nagymintás adatbá­zi­sokra, innovatív új oktatásgazdaságtani és oktatáselméleti kutatásokat kíván folytatni.

A Makrogazdaságtan és növekedés csoport a közép és hosszú távú gazdasági növekedés mikrogazdasági összefüggéseivel, tényezőivel és a gazdaságpolitikával való kapcsolatával fog­lal­­kozik. A kutatások vállalati és termékadatokon tesztelik az elméleti feltevéseket és az alkal­mazott modelleket. A kutatások nemzetközi össze­hason­lítások segítségével keresik a növe­kedés mikroökonómiai feltételei és a szakpolitikák közötti összefüggé­sek – elsősorban piac­gaz­da­sági átmeneti – országokra nézve közös és egyedi jellemzőit. Nemzetközi kutatási együtt­mű­kö­­dések keretében a nemzetközi munkamegosztás, a verseny és az innováció elméleti, empi­ri­kus és szakpolitikai kérdéseit is vizsgálják.

A Globalizáció, EU-integráció és felzárkózás kutatócsoport a globalizáció sajátosságainak elem­zésével, az európai és hazai gazdasági fejlődésre kifejtett hatásainak tudományos vizs­gálatával segítséget kíván adni a kutatók, politikusok, és általában a döntéshozók eligazodásához. További kutatási cél az EU-integráció kritikus kérdéseinek elméleti vizs­gálata és az EU kínálta lehető­ségek konkrét gyakorlati hasznosításának feltérképezése. Emellett a kutatócsoport összehasonlító elemzés segítségével vizsgálja azt, hogy a kevésbé fejlett gazda­sá­gok­ban milyen módszerekkel lehet az elmaradott és örökölt struktúrákat nagyobb társadalmi és gazdasági megrázkódtatások nélkül átalakítani és e gazdaságokat a fejlett piac­gaz­da­sá­gok­hoz felzárkóztatni.

A Közösségi gazdaságtan és közpolitikai csoport a gazdasági fejlődés mikrogazdasági alapjaival, társadalmi, intézményi hátterével, befolyásolásának eszközeivel és elosztási hatásaival foglal­kozik. Vizsgálja, hogy a gazdasági fejlődés milyen eszközökkel mozdítható előre, az alkal­mazott eszközök milyen hatékonyságúak, és mi a fejlődés hatása a társadalomra nézve. Főbb kutatási részterületei közé tartozik az empirikus fejlődés- és jóléti gazdaságtan, a szubjektív jóllét, az egész­ség, a nyug­díj­rend­szer, a szakpolitikai programok vizsgálata, a helyi kormányzatok pénz­ügyei, gazdálkodása, a magyar­országi korrupció és az állam-mun­ka­vál­la­ló-munkáltató kapcsolat­rendszer.

A Lendület Játékelméleti kutatócsoport olyan kooperatív játékokat vizsgál, melyekben a játé­ko­sok közötti együttműködés hat az együttműködésben részt nem vevőkre is. Eredményeit kiterjeszti olyan hálózatos kooperatív játékokra is, ahol az együttműködés szerkezete is fontos. A kooperatív játékok speciális eseteként párosításelmélettel és alkalmazásaival is foglalkozik. Profilja laboratóriumi kísérletekkel bővül.

Az Agrárgazdaságtan és vidékfejlesztés csoport az EU mezőgazdasága versenyképességi problémáinak makro- és mikroszintű kérdéseit vizsgálja. Ezen belül a nemzetközi keres­ke­de­lem­mel, a mezőgazdasági és élelmiszer árak transzparenciájával és volatilitásával, a mezőgazdasági koordinációs mechanizmusokkal, a farmok technikai hatékonyságával, a biodiverzitás közgaz­dasági problémáival, és a vidékfejlesztés kérdéseivel foglalkozik.

A KTI kutatási irányai a 2013 közepén alakult új Hálózatok gazdaságtana kutatócsoport tevé­keny­ségével bővülnek. A csoport kutatásainak fókuszában a gazdasági és társadalmi hálóza­tok szerkezetének és működésének vizsgálata áll. A csoport a gazdaságot, a piacokat, iparágakat, vagy a területi egységeket, mint komplex, dinamikus, fejlődő és tanuló rendszereket vizsgálja, elsősorban a komplex hálózatok elméletének és általában a hálózat-kutatás módszereinek és ered­mé­nyeinek felhasználásával.

A 2013 közepén induló Vállalati stratégia és versenyképesség Lendület csoport ötvözni próbál­ja a mikroszintű közgazdasági és üzleti kutatások egymástól eltérő megközelítését. Ennek kereté­ben vizsgálja a vállalati sokféleség természetét és okait, és ennek összefüggését a vállalati ver­seny­képességgel, az innovációval és a növekedéssel.

A KTI kutatási termékei között továbbra is kiemelt szerepet szán a Munkaerőpiaci Tükör és a Verseny és szabályozás kiadványoknak. E két kiadvány a szakmai terület legjobb hazai szakér­tői számára ad lehetőséget legújabb kutatási eredményeik megjelentetésére, többéves hagyo­mányt és fórumot hozott létre az adott szakmai kérdéseket különböző munkahelyeken és néző­pontból vizsgáló szakemberek nézeteinek ütköztetésére.

A KTI kutatási feladatainak megvalósításában a többéves, nemzetközi és hazai együttműködést megkövetelő kutatási programok súlyát növelni kell. Ezek között megemlítendőek az Európai Bizottság keretprogramjai, mobilitási programjai, a European Research Council és az OTKA programjai. A belföldi és a kül­földi tudományos és pályázati kapcsolatokban fontos sze­re­pet ját­sza­nak az egyetemek és a nemzetközi tudományos társaságok. A belföldi kutatási tevé­keny­ség, a kuta­tási eredmények hasz­nosulása, valamint a kutatási megrendelések szempontjából a kor­mány­za­ti szervekkel való együtt­mű­ködés a stratégia szerves része. A nemzetközi ten­den­ciáknak meg­fe­lelően törekedni kell a jelentős üzleti vállalkozásokkal és a nem-kor­mány­zati szer­ve­ze­tek­kel tudományos kutatási célú együtt­műkö­dés­ kialakítására. A kutatási együtt­műkö­dé­sekben és a kuta­tási megállapodásokban érvényesíteni kell a tudományos kutatás füg­get­­len­sé­gének köve­tel­mé­nyét valamint a pub­li­kál­ás lehetőségét.

Törekedni kell arra, hogy a KTI kutatói kutatási eredményeiket a legjobb hazai és nemzetközi folyóiratokban tegyék köz­zé. A szakma szokásainak megfelelően az elért eredményeket műhely­tanul­má­nyokban, hazai és nemzetközi szemináriumokon és konferencia-előadásokon kell ismer­tetni a megjelen­te­tés­re al­kal­mas végső kutatási termék kialakítása érdekében. Elsőrendű figyel­met kell for­dí­ta­ni a hazai és külföldi szak­ma­i közélet legrangosabb fóru­ma­in való rendszeres és eredményes meg­je­le­nésre és aktív rész­vételre. Kutatási területtől és témától függően szükségessé válhat a kutatási ered­mé­nyek teljes, átfogó és részletes ismertetése mono­gráfiákban, me­lyek elkészítését a hazai tudományos intéz­mény­rendszer követel­mé­nye­i is indokolják.

A KTI kiadványait a nemzetközi és hazai követelményeknek megfelelően célszerű fejleszteni. A kutatási termékek és az elért eredmények széleskörű terjesztésében növelni kell az elektronikus média szerepét. Új szemináriumi sorozat indításával a közgazdaság-tudományi eredmények és a szakpolitikák közötti kölcsönhatásra kell ráirányítani a figyelmet és szélesíteni kell az érdeklődők és a célközönség táborát. Kiemelkedő nemzetközi és hazai szakemberek bevonásával kell új formákat keresni a szakmai és nem szakmai közönséggel való kapcsolat szélesítésére és mélyítésére.

A kiváló kutatási eredmények eléréséhez az intézetnek kiváló képességű kutatókat is kell magá­hoz vonzania. Az intézet vezetése mindent megtesz azért, hogy a szakemberekért folyó hazai és nemzetközi versenyt is figyelembe véve olyan kutatási feltételeket, infrastruktúrát és javadal­ma­zást biztosítson, amellyel a tehetséges és szorgalmas fiatal és tapasztalt kutatókat tartósan be tudja vonni az intézet kutatási munkájába.

A kutatói eredményesség elismerésére, a teljesítmény megfelelő értékelésére átlátható és stabil, a nemzetközi és a hazai követelményeknek egyszerre megfelelni képes rendszert kell kialakítani és működtetni.

A KTI a közgazdaság-tudományi doktori iskolákkal olyan együttműködések kialakítására törek­szik, melyek keretében a meghirdetett témákra jelentkező hallgatóknak témavezetőt és kutatási szolgáltatásokat biztosít.

Folytatni kell a KTI folyamatos megújulásához az egyetemi doktori fokozatuk megszerzése előtt álló vagy azzal már ren­del­ke­ző fiatal kutatók rendszeres felvételét. Szélesíteni kell a hazai és külföldi kutatók azon körét, akikre a KTI rendszeres vagy éppen ad hoc kutatói együtt­mű­kö­dési igénye teljesítésekor számíthat és akik lazább-szorosabb kötelékkel kap­cso­lódnak a KTI-hez. Külön hangsúlyt kell fordítani az elsősorban külföldiekre támaszkodó ven­dég­kutatói prog­ram folytatására.

A kutatási feltételeket jelentősen javítani kell. Ennek egyik eleme a KRTK Adatbank további működ­tetése és fejlesztése. A Központi Statisztikai Hivatal adataihoz folyamatos és korlátozás nélkü­li hozzáférést kell elérni, növelni és ésszerűsíteni kell az adatokhoz és a hazai és nemzet­közi adat- és információs bázisokhoz való hozzáférést. A könyvtári információs rendszert fej­lesz­­teni kell, a kutatókat folyamatosan tájékoztatni kell az új információs elérési lehető­sé­gek­ről és az új forrásokról. Az ehhez szükséges számítástechnikai feltételeket folyamatosan biztosí­ta­ni és fej­lesz­teni kell.

2013. július 17.
Tudományos Tanács

Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás: 2015. 03. 12.